Írásaim lélekből

Minden ember életében ez az időszak fontos tanításokkal, fontos tanulságokkal szolgál.

Odafigyelünk-e erre?

Figyelünk-e, hogy mi zajlik valójában bennünk?

Az érzéseinkre, melyek előtörnek a nap során.

Mostanában a merengést gyakorlom. Hol nyitott, hol csukott szemmel.  Mielőtt elkezdem, kérem a Mindenható segítségét, hogy óvja a lelkemet. Csak ülök, és nem gondolok semmire. Szemlélődöm. Gondolatok fel-felbukkannak, de tovább szemlélek.

Ahogy írom e sorokat, vonattal utazok Füredről Budapesten át Kovácsházára.

Hosszú az út. Van időm magammal lennem. Ritkán adok ennyi órát magamnak magamból. Az igazi befelé figyelést hosszabb időn keresztül.

Tavaly a munkahelyemről hazafelé virágról-virágra haladtam. Szinte mindegyik illatfelhőjébe megfürödtem. :D

Cili barátnőm tanácsára kitettem egy 5 literes üveget a napra. Fóliával, gumival lezárva sok kíváncsiskodó elöl. :D

A nap sugarai átjárták, feltöltötték szeretettel.

Ha ránézek valakire. Látom-e őt igazán?

A szemem látja, hogy néz ki. A kiváltott hatás csak a felszín.

Mi a valódi figyelem?

Ma együtt imádkoztam egyik barátnőmmel, aki magamra emlékeztetett.

Jártam én is abban a cipőben, amiben most ő van. Tudom milyen. Tudom. Éreztem a bőrömön, éreztem a lelkem egészében.

Amikor egyedül vagy. Amikor semmi sem jó. Amikor úgy érzed, az életed romokban.

Minden festményem egy lelki üzenet, amely egy, számomra eddig ismeretlen léleknek szól. Tudom, hogy egyszer rábukkan. Lehet Te vagy az? Nézz körül nálam! Ismerkedj meg festményeimmel, és engedd, hogy megszólítsanak.